szabadkai rémnapok, 1944. okt. 10.-dec.: a bácskai vérbosszú (→vérbosszú Bácskában) egyik legtöbb áldozatot követelő tömeggyilkossága. - A város 1941. IV. 11-i visszacsatolásának állítólag 147 szerb hazafi esett áldozatul (1946-os szerb sajtóadat, amikor Újvidéken a m. 'háborús bűnösök' ügyét tárgyalták; m. forrásokban ez ismeretlen!). Szabadkát 1944. X. 10: foglalták el az oroszok és a partizánok. Folyamatosan összefogdosták a m-okat; hajnalokon, orosz katona kíséretében mentek a kiszemelt emberekért, akiknek azt mondták, „csak tanúnak” viszik el őket. A palicsi úti kaszárnyába v. az Ágnes sikátor-beli Sárga Házba (a volt m. belügyi kémelhárító közp-ba) hurcoltakat megkínzatásuk után a zentai úti temető árkában gödörbe lőtték. Az egykori járványkórház (1991: gyár) épületegyüttesének közelében is 3 sorban 20 x 20 m-es föltáratlan tömegsírok vannak. A kivégzésekkor a városban légiriadót szirénáztak, de a környékbeliek géppisztolysorozatokat és jajkiáltásokat hallottak. A kivégzettek között sok volt az átutazó, akiket a vasútállomáson fogtak el. Aki nem tudta igazolni magát, azt kivégezték. Főleg a bácskai m. leszerelő honvédek v. honvéd katonaszökevények váltak így szabadságvágyuk áldozatává. - A szabadkai dögtemetőbe temettek X. 22. k. 43 hadikligeti székely férfit, névsoruk: Antal Fábián, Antal Lajos, Barabás Ferenc, Bece Gáspár, Bíró István, Cseke Ambrus, Csíki Márton, Erős Antal, Erős Géza, Erős János, Fazekas Boldizsár, Fazekas Lajos, Fazekas Piusz, Ferencz József, Forrai Márton, id. Forrai Márton, Forrai Sándor, Illés Antal, Illés Gergely, Illés István, Illés József, Jakab Fábián, Jakab Lajos, Kiss István, Kökény Piusz, Lovas István, Lovas Rudolf, Lovász Orbán, Mátyás Pál, Mátyás Piusz, Miklós János, Miklós Vilmos, Nagy Antal, Nagy Lőrinc, Solymosi Vilmos, Szabó István, Szabó József, Szentes Agoston, Szentes Jeromos, Venczel Antal, Venczel Gergely, Zalavári Géza, Zalavári Péter. - Becslések szerint kb. 2000, papi adatközlők szerint kb. 7000 szabadkai magyart temettek a járványkórház mellé. A népirtáskor a m. neve ellenére ruszin tudatú Eugén Nyárádi (1922 k.-) volt a rendőrparancsnok, helyettese Tomilica, pol. biztosa Blasko Strazsakovics (1914-), aki Dudás Károly (1947-) írónak és Siflis Zoltán (1952-) szabadkai filmesnek múltja tisztázásáért nyilatkozott. Az előbbieket Ivan Rukovina tábornok és Pavle Gerencsevics őrnagy bízták meg a feladattal; a Népvédelmi Osztályt (OZNA, Odelenje zatite naroda) tette felelőssé a történtekért. 88

Cseres 1991:224. - Matuska 1992:83. (A Zentai úti temető árka)